Tiszta szeretet valahol...

"Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat és önmagát adta érte." – írja a Nagy Könyv az Efézusiakhoz írt levélben. A férfi a család lelki vezetője, de a vezetői szerepet gyakran összetévesztik az uralkodóéval! Pedig óriási különbség van a kettő között. Szerintem nőként nem lehetséges kibontakozni sem "uralkodó", sem egy "bólogatós hős" mellett. Az elnyomó stílus mellett nem lehet kibontakozni, nem lehet önmaga a nő, míg a bólogatós férfi mellett, magára veszi a férfi szerepet. Egyébként nem kell megszólni az urakat, ezek a minták a nőkre is érvényesek. Valahogy mégis azt látjuk, hogy ezek a szerepek vannak jelen a legtöbb kapcsolatban. Tényleg csak ennyi lenne?

Az Istenbe vetett hit és bizalom ereje

Amikor Istenben bízunk, nem a magunk erejében vagy tudásában, akkor valahogy újra értelmet nyer minden és mind a nőiesség, mind a férfiasság jobban kiteljesedik. A férfi kapja a vezetés felelősségét, de nem azért, mert jobb, mint a nő. Nem azt jelenti ez, hogy mindent a férfinak kell csinálnia, de arról igen, hogy mindennek tudatában kell lennie. De sokszor ezt uralkodásnak értelmezik, legalábbis a legtöbb modern kapcsolatban ez látható.

A nőknek tudniuk kell az értéküket. Elvégre Isten azért teremtett minket, hogy a férfinak szüksége legyen ránk. Éva Ádám oldalából lett teremtve, ezzel is jelezve, hogy Ádámnak szüksége volt valakire maga mellett az életben. Nem a talpából vette Isten, hogy azt jelezze, áttaposhat rajta (Meyer, 2019). Igen, Isten egyértelműen hatalmat adott Ádámnak Éva felett, de nem azért, hogy leuralja. A nőkben az a vágy él, hogy gondoskodjanak róluk, biztonságban legyenek. Mivel ez sokszor nem történik meg, a nők sokszor átveszi az irányítást és eldöntik, hogy egyedül mennek csak tovább. Ez a másik szélsőség, ami szintén nem jó.

Az isteni vezettetés valóság és mindig rá kell támaszkodnunk, ez pedig igazgatja az igazak útját. Addig, amíg meg nem érkeznek a megfelelő személyek az életünkben. Amikor két ember félttétel nélkül Istenbe veti a bizalmát, akkor egyértelmű, hogy olyan szeretettel fognak a másikban találkozni, amilyennel korábban még sosem találkoztak. Miért? Azért, mert ez Isten által elrendelt lesz.

Tiszta szeretet? – Még létezik!

Az emberek manapság azt mondják, mindent ki kell próbálni, hogy jó-e, különben nem tudja szereti-e. Isten meg azt mondja, ha előbb szeret az ember, akkor nem kételkedik abban, hogy ez így van. A szeretet nem pusztán egy érzés, inkább egy akarati cselekvés, ami azt jelenti, hogy jobban szeretnénk mások javát, mint a magunkét. Ebben egy életen át tanulunk. A férfi szeretetének minősége (főleg, hogy mindenki más szeretetnyelvvel rendelkezik) nem mérhető, de Jason könyvében úgy fogalmaz, hogy azzal valamennyire mérhető, hogy mennyire érzi magát felelősnek a nőért, azért, hogyan bánik vele. Amikor a szeretet megmutatkozik, beindul a húzás, de ezt sokszor fel nem ismerve, csak vágy alapokra helyezik.

Az idő előrehaladtával fejlődhet és elmélyülhet ez a szeretet. Az évtizedeken át tartó házasságokban is látjuk ezt. Amikor a férfi szeret egy nőt, de nem él benne vágy, hogy megóvja a nő testét, lelkét, akkor az ő "szeretete", az élvezetekért van csak. Sok nő az azonnali élvezeteket kínálja, és a túloldalon álló nőknek úgy tűnik, mindig ők nyernek. De mit nyernek? Minden nőben él szenvedély, kérdés, hogy ki méltó rá, hogy elnyerje, ezt sosem szabad "osztogatni." Egy olyan korszakban élünk, ahol a nőre nem elnyerendő ajándékként tekintenek, hanem elérendő célként, újabb pipaként, emiatt mindkét nem torzul lélekben. A legférfiasabb pedig védelmezni egy nőt, mint kárt tenni benne.

Mit mondanak nekünk Szent János szavai?

Ezt háromszor is elolvastam a könyvben; "Karjaimba vettelek és szeretlek, életemnél többre tartalak téged. Azért, mert a jelen élet semmiség, és a leghevesebb álmom az, hogy úgy töltsem el veled, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a nekünk fenntartott életben nem leszünk elválasztva egymástól." Szinte el sem hiszem, hogy ez egy férfi tollából származik!