Isten útjai kifürkészhetetlenek - A remény bekapcsolása

Az emberek nagy része hisz valamiben, valami létezőben, nem biztos, hogy ugyanabban, de hisz. Azt hiszem, én rátaláltam a legjobb forrásra. A legfontosabb talán az, hogy sose haljon meg bennünk a remény, mert néha a legkilátástalanabb helyzetekben kapcsoljuk be szívünkben azt a bizonyos reményt.

A reményre alapozni életeket

Remélni mindenki akar. Az Isten szerinti remény, az nem olyan "remélem, hogy", sokkal inkább REMÉLEM és PONT. Vagyis a bibliai remény az olyan, hogy tudjuk, meg fog történni. Nagyon sokat segít ez a fajta remény egy egészségügyi állapot javulása kapcsán történő várakozásban, de más váratlan krízishelyzetekben is. Persze, ha ez ember ezt valóban átérzi, akkor a máshogy élő és mozgó világ számára furcsa, hogy te a reményre alapozol. Teljesen mindegy, miről van szó.

Kérdések és válaszok; ⁉️

⁉️"Hogyan fogod túlélni ezt az időszakot szabadúszóként, vállalkozóként?" Úgy, hogy nem túlélek, hanem győztes vagyok és bármit teszek prosperál, hála Istennek. Mindig küld újabb és újabb anyagi forrásokat, hogy azt tegyem, amire elhívott. 

⁉️"Honnan tudod, hogy megérkezik a megfelelő személy?" -  Onnan, hogy Isten írja a love sztorimat. "

⁉️Honnan tudod, hogy meggyógyulsz?" - Onnan, hogy a bibliai azt írja sebeivel meggyógyultam. ⁉️"Honnan tudod, hogy ez a karrier-út majd bejön?" - Onnan, hogy ez az előre megírt utam. ⁉️"Honnan tudod, hogy menni fog?" - Onnan, hogy mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem, ezért képes vagyok rá.

⁉️"Honnan van ennyi önbizalmad?" - Micsodám? Ó ha tudnád…. ez nem mindig így van, de "I am a Jesus kinda women. "

Lehet, hogy olyan helyzetben vagy, hogy a legnehezebb diagnózis és orvosi javaslat mellett is húzod az időd, s azt mondják neked; nem alapozhatod a reményre a jövődet. De, ha csak ez maradt.... és néha ez a legnagyobb segítség.

Találj vissza belső hitedhez

Az a bizonyos reménykapcsoló bekapcsol bennünk valamit. Nem tudjuk mit, csak azt érezzük, hogy már semmi nem ugyanolyan, mint régen. De mindeközben még a célnál sem vagyunk és ugyanolyannak érezzük magunkat. Ez az átmeneti szakasz, amikor úton vagyunk és Isten felkészít minket az áldásra. Ha érezzük a változás szelét, legalább ne álljunk annak ellen.

Néha úgy tűnik, nem tudunk hinni, mert érzéseink nem ezt mondják nekünk. Nem úgy tűnik, hogy hiszünk. De a negatív érzések hazudnak. Soha ne támaszkodjunk rájuk! Az igazi hit titka az, hogy megtanuljunk jobban elhinni, azt amit Isten szava mond rólunk, mint azt, amit mások vagy az érzéseink mondanak és hidd el, az elméd nagyon sokszor át akar majd verni. Azt hiszem én sokáig támaszkodtam arra, hogy az emberek kinek látnak engem és a nagy rohanásban elfeledtem, ki vagyok igazán. Miért? Mert azt mondták az emberek, hogy ezt nem szabad hangoztatni, hogy az élethez ilyennek meg olyannak kell lenni, hogy nem lehetek az, aki vagyok, hogy nincs meg hozzá ez, meg az stb. Szerintem meg nem így van! Ma a hithez és a szeretethez kell a legnagyobb bátorság. 🌠

A szeretet gyógyít

A szeretet az, ami meggyógyítja a múltat és reményt ad a jövőnek. A család akkor is család, ha nem mindig érezzük így, akkor is, ha néha azt érezzük, egyedül menetelünk, nyakunkban sok súllyal. Jézus azt mondja; az én igám könnyű. Nagyjából ilyen, amikor elmerülünk a jelenlétében. Mindez emlékeztet arra, hogy nem kell egyedül harcolnom, hogy egyáltalán nem kell harcolnom. "Az ÚR harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!" (2 Mózes 14:14) 🙏 Az események, az emberek néha emlékeztetnek minket arra, hogy mindegy mi történik, nem vagyunk egyedül, Isten sosem hagy el. A hit nem puszta vallás, arról szól és azt mondja mindenkinek; nem vagy egyedül! Könnyű megfeledkeznünk arról, hogy ebben mindannyian hasonlítunk, könnyű elveszettnek érezni magunkat vagy dühösnek vagy sértettnek lenni. Ez a szélesebb út. 

Az élet találkozásai

Találkozások másokkal, Istennel, önmagunkkal, utakkal és világokkal. Mindegyiknek van egy olyan megmagyarázhatatlan légköre. A hit az. Még akkor is, ha az ember nem is ismeri be, ez valamennyi cselekedetünket átjárja.

A hit sosem tűnik el, Isten mindig ránk várt. És néha szembe találjuk magunkat olyanokkal, akik emlékeztetnek erre, akaratlanul is. Sosem késő megtalálni a már elveszettnek hitt hitünket vagy rátalálni a hitre, amiről mindaddig azt gondoltuk, hogy nem is létezik. És vannak találkozások, helyzetek, amelyek látszólag rosszul végződnek, nem az elvártak alapján. Ilyenkor feltehető a kérd, hogy Isten miért hagyta, ha tudta hogyan végződik? Talán ez már nemcsak arról szól, hogy visszataláljunk a hithez, hanem arról is, hogy tudjuk, sosincs késő, Isten (ha az emberek nem is) mindig ott lesz, ha valaha is szükségünk lesz rá. Csupán kérnünk kell és megadatik. Ezért se kapcsoljuk ki a REMÉNYT! 🙏🙏🙏